Délután két sedre és lüke nőszemély ( én és B.), elmentünk shoppingolni az Árkádba. Egészen pontosan azért, mert B. szeretett volna venni egy hegyes orrú őszi cipőt. Ha talál. (nem talált).   De mivel hamár ott voltunk, és mivel nőből is lennénk... hát benézegettünk a többi üzletbe is. Aztán…

  ... hogy amikor két ember, akik szeretik egymást, hogy tudnak "halálosan" összeveszi egy WC-ülőkén...   :-)

Ma busszal indultam hazafelé. Már jó előre kikészítettem a pénzt, és amikor felszálltam, mondtam a sofőrnek, hogy kérek egy jegyet. A sofőr rámnézett, nem vette el a pénzt, majd csak annyit mondott: "Csüccs". Én hirtelen nem is értettem mit mond. Csak bámultam rá.... erre mégegyszer azt…

Nya, az elég mozgalmasnak igérkezik. Kezdem azzal, hogy mától vasárnapig Bornapok vannak a városban. Szerinted otthon fogok ülni??? ÉÉÉÉn?? Pont één??   Már ma este kimegyünk, jelenleg már 6 fős a társaság, de szerintem duzzad ez a szám még. Meg ahogy ismerem a szitut, útközben úgyis összefutunk…

Ember (én) tervei tegnap estére: - meló után hazasietni, mert 7-re jön Margit, majd közös futás. Futás után pancsi, majd vacsora, majd korai fekvés. Ehhez képest Isten nem így gondolta..... : - Margit telefonált, és lemondta a futást, 10 perc múlva hív a Maya, hogy nem lenne -e kedvem talizni…

....és nehéz meló, hogy amikor az ember helyre akar hozni dolgokat, és próbál bocsánatot kérni, és kapni... néha falakba, és "ellenségeskedésbe" félreértésekbe botlik. Főleg egy ilyen hét után.. Talán magamnak köszönhetem... talán nem.... de ehhez is két ember kell, nem elég csak nekem akarni...…