Rémeset...még álmomban is a bajaim üldöznek... napok óta álmodom ugyanazokat... ezt az egész mindent.... csak a helyszínek mások.. és álmomban is folyton azon görcsölök, hogy mi lesz... hogy oldom meg...jajistenemhaddaludjakmáregynyugisat...  :-(

 ....amit mondhatok, mert ha azt mondom, amit mondanék, akkor mondhatom, hogy ezt jól megmondtam... :)))))

Ismeritek a mesét, ugye? Adott két kis állatka, a tücsök és a hangya, és a sztori szerint a hangya egész nyáron szorgalmasan gyűjtögetett és dolgozott, míg a tücsök csak hegedült, és vigadozott egész nap. Aztán eljött a tél, és a tücsök rájött, nincs semmije, se ennivalója, se lakása....és mindjárt…

  Vannak még csodák....  És én csak tátott szájjal bámulok,és kapkodom a fejem, mit egy teniszmeccsen...Újabb 180 fokos fordulat...és én szédítő sebességgel újra vissza lettem rakva a piedesztálra...És még mondja valaki azt, hogy a női hisztinek, és kiborulásnak nincs értelme, és eredménye...…