Néha elképedek, hogy a férfiak mit meg nem engednek maguknak, mennyire vastag bőr van a képükön. És attól meg pláne, hogy annak idején hová tettem a szemem, és pláne az eszem, hiszen velük voltam, szerettem őket, ők voltak a "tökéletesek".
Tegnap este 22.54-kor jön egy sms. Kíváncsian nyúltam a telefon felé, ki lehet az ilyenkor, és csöppnyi izgalommal vegyesen, hogy remélhetőleg nem történt semmi rossz senkivel. Aztán meglepve látom, egy régebbi expasim írt.
Amikor elolvastam, a döbbenet percről percre nőtt bennem. Azt írta: " Mizu szépségem? Már nem is gondolsz rám? Mert nekem hiányzik a csókod. Mikor masszírozol meg??"
A döbbenettől köpni-nyelni nem bírtam. Ez normális??? -kérdeztem magamtól. Egymillió éve nem hallottam róla, semmilyen formában nem kereste a társaságom azóta, hogy szakítottunk, és amennyire tudom, van barátnője. Visszaírtam neki: "Megleptél.Eltelt ezer év...és te döntöttél úgy anno, hogy már nem akarsz velem lenni, mi ez a nagy fellángolás?? Mellesleg nemigen jutottál eszembe... Tudtommal barátnőd van."
Erre a válasza: " Csak ennyi a reakciód?" Aztán azt írta: "Kívánlak. Te mit tennél, ha ott lennék melletted?" Én meg visszaírtam. "Kitekerném a nyakad..."
Na, azóta néma csend.
Hihetetlen, hogy ennyire hülyének néz. Ennyi év után. Ha olyan baromira nagyon hiányzom neki, mi a fenének nem délelőtt vagy délután jutott az eszébe,hogy megkeressen, miért éjjel, nem?? Gondolom, unatkozott, talán összeveszett a csajával, azt felütötte a telefonkönyvet... Hogy az ilyentől hogy tudok hányni..Mellesleg megnéztem a neten a csávót.. még mindig a csaját ölelgeti a fotókon... "kapcsolatban"... szóval nem kell a rizsa.
Nem vagyok holmi olcsó lotyó, akit csak éjjel fel lehet hívni, hogy hiányzol meg kívánlak... mire gondolt?? hogy hanyatt-homlok rohanok, és a karjaiba vetem magam??
Tévedett.
Nekem ma már sokkal fontosabb a minőség, mint a mennyiség. Ott még nem tartok, hogy megalázzam magam, és kegyelemkenyérre fanyalodjak. Pláne, hogy erős a sejtésem, hogy reggelre a nevemet is újra elfelejtené.
Természetesen vannak kivételek a pasik között is.Én legalábbis erősen remélem.