Valamit összetört bennem.... nagyot csalódtam benne, emberileg....
mégis dühít... ami azt jelenti, hogy még érdekel.... ha nem érdekelne, nem dühítene....  de nem akarom hogy érdekeljen!!!


De én csak azért is sírva mulatok.... csak azértis....nem sírok többé... senkiért... és tegnap csodálatos napom volt máshol, mással.... (és mivel itt sok ember rosszindulatú, jeleznem, hogy nem úgy éreztem jól magam...hanem lelkileg...)

Elmentünk a Gödöllői kastélyba, és fantasztikus volt vele.....újra.... megnéztük a kastélyt, sétáltunk, és beszélgettem valakivel, aki megért. Igazi barát....igaz társ (lehetne). Akit szeretek.

Ha újra kellene élnem a tegnapi napot, semmit sem tennék másképp....