Az idei évre az orvosokból/kórházakból/műtétekből nagyon kijutott és tele is van már vele a törpöm.....
Először az öreg műtétje... gégerák, nem sok jóval kecsegtettek minket... bele is halt... pedig megműtötték, a műtét sikeresnek mondható, a páciens azonban az műtétek előtti "kezelések" miatt belehalt...(kemo, sugár)...
Szóval, ha nem akarsz meghalni, vagy legalábbis próbálsz meggyógyulni, muszáj választanod a kemót/sugarat... viszont utána a többi szerved is sérül, roncsolódik, és az utána következő műtétet nem bírja az ember... de ha nincs előtte kemo/sugár, nem műtik meg ...

Akkor hogy is van azzal a tyúk vagy tojás dologgal????

Aztán a halála másnapjára a szemem a sírástól, meg a valószínűleg egy szempillától/kosztól beledörzsölve, a szemem bucira dagadt, ki sem tudtam nyitni, a fényre mintha éles késekkel döfködték volna a szemem..... irány az ügyelet...  ott kiderül seb van a szememen, olyan mintha elestem volna, és lejött volna a bőr.... csak épp a szememről... de van szép biztató neve is.... szaruhártya-fekély... járhattam egy héten át, minden nap a szemészetre... + az óránkénti szemcseppezés... mit ne mondjak öröm volt.... ennek alig egy hónapja.

Ma meg telefonál "anyós", hogy neki meg szürke hályogot talált az orvos, jan. elején műtik....

Mondom én...


Csupa öröm az élet....