Ezen a héten újra szingli lettem, minden értelemben))) Igaz csak egy hétig, de mégiscsak szabadság ez is.

A "drága párom" elutazott a barátaival egy zsebkendőnyi pici faluba valahová a térkép északi csücskébe ( pasik... játék és pia, vigyázó szemek nélkül...) , és a "kedves" mama is elhúzott a kedvenc gyerekéhez. Vagyis végre egyedül vagyok, csak az állatok vannak velem.

És mit ne mondjak, fantasztikus!!!!!

Persze első nap nagyon hiányzott a párom, amikor elment sokat sírtam, mindenről ő jutott eszembe, minden illat, minden emlék. Tudom hülyeség, de egy kicsit úgy éltem meg, mintha elveszítettem volna.

Nagyon ritkán használok gyógyszert,pláne nyugtatót, de azt hiszem, kissé depresszív hajlamú vagyok, és nagyon neki tudok néha keseredni. Amit mondjuk az utóbbi heteket, hónapokat leszámítva én nem is csodálok.

És még egy csodálatos felfedezést tettem. Hogy a mama micsoda egy energiavámpír. Amikor itt van, minden este hulla fáradt vagyok, és reggel alig tudok felkelni. Mióta elutazott, azóta ugyanolyan sokat dolgozok, meg plusz ott vannak a saját magánügyeim, és este is sokáig fent vagyok, mégsem érzem magam fáradtnak! Sőt!!! Talán ronda dolog ilyent mondani, de én azt kívánom, bár soha többé ne jönne vissza! Mióta nincs itt nyugodt az életem, nem stresszelek, nem idegeskedek, és senki nem szól bele az életebe! És mégis megy az élet!

Mit nem mondjak, mennyei érzés!