Voltál már olyan boldog, amikor úgy érezted repülni tudnál?

Voltál már olyan szomorú, hogy úgy érezted, még a létezésed is értelmetlen?

Voltál már egyszerre olyan boldog és boldogtalan, hogy majd' a szíved szakadt bele?

Voltál már valaki számára üde friss fuvallat?

Volt már számodra valaki fénylő napsugár egy borús napon?

Ne feledd: ha valaki felbosszant, az arcodon

42 izom rándul össze. De csupán négy izom

kell ahhoz, hogy kinyújtsd a kezed, és pofán

vágd .

Hát megvolt az idei mikulásozás is. És meglepő dolog  történt. L. nem felejtette el, sőt... kaptam egy nagy, szív alakú dobozos konyakmeggyet, és egy nagy doboz Pocket Poffee bonbont.

Csak két dolgot nem tudok... most felhőtlenül örüljek neki,hogy eszébe jutott vagy sértődjek meg, hogy L. még két év után sem tudja, hogy a konyakmeggyet nem szeretem....

Hogyan adjak tanácsot és biztatást, egy kedves és nagyon jó barátomnak, mikor ugyanazon a szarkupacon ülök én is???

....értem, hogy mi van velem, talán öregszem, vagy mi fene... de reggelente egyre nehezebben bírok felkelni, holott 8-9 óra alvás van mögöttem... de fél 8kor úgy ébredek fel a csörgésre, mint a halálraítélt.....
Jó jó, tudom, mielőtt megszólalnál... igen, eddig sem arról voltam híres, hogy keveset alszom... de ez... nem tom... amikor gyerek voltam, meg iskolába jártam, mindig 6-kor kellett kelnem, sőt, volt olyan munkám, ahová reggel 6-ra kellett menni, szóval reggel 4kor kellett kelni... de akkor sem éreztem ezt az ólmos fáradságot...

... nem veszek villanykörtét...

Olyan égő...  :-)

:-)

Ezen a héten újra szingli lettem, minden értelemben))) Igaz csak egy hétig, de mégiscsak szabadság ez is.

A "drága párom" elutazott a barátaival egy zsebkendőnyi pici faluba valahová a térkép északi csücskébe ( pasik... játék és pia, vigyázó szemek nélkül...) , és a "kedves" mama is elhúzott a kedvenc gyerekéhez. Vagyis végre egyedül vagyok, csak az állatok vannak velem.

És mit ne mondjak, fantasztikus!!!!!

Persze első nap nagyon hiányzott a párom, amikor elment sokat sírtam, mindenről ő jutott eszembe, minden illat, minden emlék. Tudom hülyeség, de egy kicsit úgy éltem meg, mintha elveszítettem volna.

Nagyon ritkán használok gyógyszert,pláne nyugtatót, de azt hiszem, kissé depresszív hajlamú vagyok, és nagyon neki tudok néha keseredni. Amit mondjuk az utóbbi heteket, hónapokat leszámítva én nem is csodálok.

És még egy csodálatos felfedezést tettem. Hogy a mama micsoda egy energiavámpír. Amikor itt van, minden este hulla fáradt vagyok, és reggel alig tudok felkelni. Mióta elutazott, azóta ugyanolyan sokat dolgozok, meg plusz ott vannak a saját magánügyeim, és este is sokáig fent vagyok, mégsem érzem magam fáradtnak! Sőt!!! Talán ronda dolog ilyent mondani, de én azt kívánom, bár soha többé ne jönne vissza! Mióta nincs itt nyugodt az életem, nem stresszelek, nem idegeskedek, és senki nem szól bele az életebe! És mégis megy az élet!

Mit nem mondjak, mennyei érzés!

Ma jól eláztam))) Na nem azért, mert becsíptem. Hanem, mert nem vittem magammal esernyőt. Ez így szokott lenni.... szinte mindig a táskámba hordom az esernyőm, főleg ha hétágra süt a nap. Bezzeg ha esik... akkor nincs nálam :-)

Ma elég nyugisan telt a hétvége. Persze valahogy nem teljesen így képzelek egy ideális hétvégét, de az is igaz, hogy lehetne rosszabb is.

Végeredményben, legalább nyugalom volt. Meg nagy meleg.

Délután áztattam magam kicsit a medencében)))

Szegény Jakab))

Úgy döntöttünk, hogy megfürdetjük. Még soha nem fürdettük meg, de már 14 hónapos, szóval ráfér. Igaz, a tengeri malacokat nem szabad sűrűn mosdatni, de félévente, évente belefér.

Szegény, nagyon meg volt rémülve, de azért hősiesen bírta. És meglepően kezes volt, nem is visongott, egész jól tűrte.

Íme a mi kis hősünk, fürdés közben:

És végül íme a kis hős, fürdés után:

Na, végre van időm és lehetőségem, hogy leírjam, mi történt az elmúlt pár napokban.
Szóval, a balhé után, ami a hétvégén volt a Zoliékkal, nagyon dühös voltam arra a kétszínű ribire (sógornő). Ezért- nem is tudom, hogy hogy jutott eszembe,- de egy hirtelen ötlettől vezérelve kitöröltem őt az iwiw-en az ismerőseink közül. (mivel csak ő volt nekünk bejelölve). Én nem is foglalkoztam ezzel többet.
Másnap este jövök haza este a melóból, a Laci felöltözve (utcaiba) ül a tök sötét szobába. Először azt hittem, aludt, de amint megszólalt, hallottam, hogy sík ideg. Kérdezi, hogy én töröltem ki az iwiwről a Zolit, a Tündét meg a gyerekeket az ismerősei közül? Erre mondom,hogy csak a Tündét, mivelhogy a többiek nem is voltak bejelölve. (Amúgy meg, ha be lettek volna, akkor sem töröltem volna ki, mert azt el tudom fogadni, hogy a Zoli a vértestvére, ha fejre állok is, és ezért valahogy el kell fogadnom,el is fogadom, de a ribi nem rokon, pláne nem vérrokon, és a kétszínűsége miatt nem érdemli meg, hogy "ismerősünk" legyen, sztem)
Oda azt jelöli az ember, akit szeret, vagy fontos neki, vagy tisztel, + iskola és munkatársak. Nem pedig azt, aki kölcsönösen utálja, nem??
Erre mondja, hogy ÉN HAZUDOK, mert a Zolit és a gyerekeket is kitöröltem, mert a Zoliék mondták ezt!! (ennél fontosabb dolgunk nincs????, csak hogy be vannak e jelölve x-nél??? hihetetlenek) Hiába mondtam hogy hogy a fenébe töröltem volna ki, ha egyszer be sem volt jelölve?? De ő csak azt hajtogatta, hogy ÉN HAZUDOK, és hogy milyen alapon  tettem ezt. Elmondtam, hogy azon, amit ő is elkiabált szombaton a Tündének. Ez vállalom, de a többi kitaláció.
Nagyon összevesztünk, én sírtam, a Laci mondtam ezt ő már nem bírja így tovább, elege van. Mondtam nekem is, hogy a családja ilyen bunkó velem, és ő meg ennyire vak, hogy nem veszi észre, hogy mire megy ki a játék.
Másrészt meg, ez pofonegyszerű bebizonyítani, ki hazudik,ki nem. Hiszen eredetileg 39 ismerőse volt a Lacinak, 1-et kitöröltem, lett 38. Mivel a Zoliék "visszajelölték", újra 39-nek kéne lenni, ha ők mondanak igazat...de csak akkor ha én hazudok, hiszen az eredeti 39-ből kivonva a 4 az 35, és ha visszajelölik az megint 39 lesz. Ha viszont a Zoliék hazudnak, -vagyis inkább engem akarnak megint befeketíteni, -akkor 42 ismerőse lesz az állítólagos kitörölt, és visszajelölt regekkel.
És mit ad isten???? A Zoliék "visszajelölték" a nemlétező kitörlésüket,...és a Lacinak 42 ismerőse lett....fura nem????
Erre a Laci néz, és csak annyit mondott... ez nem bizonyít semmit....
ANYÁD!-gondoltam.

Erre elmondtam, hogy én ezzel befejeztem, ettől a perctől kezdve nem  fogom bizonygatni az igazam. Ha hisz nekem, oké, ha nem én már azt is leszarom. Mondtam, higgyen akkor annak a ribinek,akivel tőlem függetlenül 15 éve vitája van, egyszer állítólag csúnyán össze is vesztek,aki lenézni, és soha még csak egyszer sem kérdezte meg, hogy hogy van, van e valamire szüksége. Még amikor tavaly meghalt az apjuk, akkor sem szarták le a Lacit, csak magukkal törődtek. Sőt!! Már másnap a konyhában azt magyarázta az a kurva, hogy adjuk el a Suzukit, minek az, ha a Laci bácsi meghal?? Nekik meg jutna abból pénz... érdekes, hogy ilyeneket a Laci csak úgy elfejelt, pedig akkor emlékszem, hogy ki volt akadva.... Annak, aki a szeme láttára próbált szombaton behúzni a csőbe, és láthatta, hogy nem én provokáltam, csak kereste az alkalmat, hogy belém kössön, ennek hisz ezek után??? Ám legyen!!. Ha szeretne, hinne. Meg közöltem, hogy én nem fogom megmondom, hogy mit  akarjon,(mint a kedves családja), dönstön ő. Meg nem veszi észre, hogy az anyjáék egyfolytában meg akarják neki magyarázni, hogy szerintük mi a jó neki -vagyis, ők mit akarnak, mit tegyen!!??- Én nem fogom! Vagy tudja, vagy nem!
Erre jól magába esett, megint kész volt, és sztem magába nézett, mert pár óra múlva már odajött, és próbált jópofizni.(persze nem kért azóta sem bocsánatot, amiért lehazugozott) Este meg hozzámbújt- én persze hátat fordítottam- és belemotyogott, a hátamba, hogy szeret... de én nem tudtam viszonozni... azok után, hogy így bánt velem...

Amikor veszekedtünk, utána csak ültünk a sötét nagy csendben, és én óráknak éreztem a perceket, csak azon gondolkodtam, már nem is érdekel, ha szakít velem, csak mondja már ki végre mit akar! Jobb a biztos rossz, mint ez a néma bizonytalanság.

Én persze sírtam fél este, és tök kész voltam. A  nyanya nem köszön nekem azóta, sőt, szóba sem áll velem...mondjuk, engem nem zavar, sőt))))) Végre nyugtom van... csak a Lacit sajnálom.. két tűz közé kerül. Noha én még most sem kértem, hogy válasszon köztem és a családja között- nem is kérném soha!! Ezzel szembe a családja meg sztem ezt akarja...de leszarom!!
 A nyanya persze próbálta tegnap délbe oltani újra a Lacit, de hallottam (na jó,akkor már hallgatóztam :-)  ), hogy lekiabálta a fejét, hogy még most is a Zoli hülyeségeit nyomja, és próbálja benyelni, hogy velem van.

Ma már szent a béke viszonylag, a Laci úgy viselkedik, mintha semmi sem történt volna... vagyis kisebb szépséghibákkal, de végülis megint kiállt mellettem velük szembe...
 (azért kíváncsi lennék a képükre, hogy mit szóltak, hogy a Laci megint kiállt mellettem.. sztem azt hitték elküld,vagy hasonló.. hát nem jött be)

Ma meg azt mondta a telefonba hogy jövőre kéne vennünk egy panelt a lakótelepen és elköltözni, nem ide építkezni, mert csak viták lennének újra..meg hogy addig ki kéne valahogy bírni....

Ezek után azt hiszem már nem is olyan jó ötlet a tetőtér...nem hagyna nekünk békét a mama... Igaz, ha elköltöznénk,akkor is jön az anyjához, aki uszíthatja majd ellenem, meg ott a telo, ahol oltogathatja ezentúl is, de azért mégsem lenne egyfolytában a nyakunkon, és huzamosan nem tudna beleszólni az életünkbe,hiszen bele sem fog látni igazán... ha rajtam múlik, akkor meg pláne nem!! Csak a kötelező látogatások, ünnepekkor részemről , az annyi)))



Na most itt tartunk

..hogy nem lesz ebből költözés.

A Laci megint bevette az anyja műsorát, vagy csak simán megfutamodott már megint?? Nem is tudom.. de a tárgy szempontjából végülis tökmindegy...

maradunk, és nem költözünk, SAJNOS  :::(((

Na nálunk zajlott az élet hétvégén!!
Mint már pénteken is utaltam rá, sógornőpajtás folyton áskálódik ellenem,(csak azt nem értem, ezt senki nem veszi észre rajtam kívül????), és ezek szerint ezt nem csak beképzeltem.
Szombaton már kezdődött azzal, hogy nem tudtam nyugodtam megreggelizni, mert Klári néni ("anyós") nyomta a hülyeségeit közben, hogy miért nem beszélgetek Tündével, meg jövök ki hozzájuk jópofizni, stb.(ők pont nem voltak ott, amikor ezzel traktált, valahová elmentek, Laci meg aludt). Csak mondta a nyanya, erre rákiabáltam, hogy szálljon már le rólam, ha annyira beszélgetni akart velem a picsa, ő is ezerszer odajöhetett volna... és nem csak most, hanem az elmúlt 1,5 évben bármikor...és akkor karácsonyra nem egy giccses kancsót ad mondjuk.... és otthagytam a reggelim, és bementem a szobába a Lacihoz.
Ebédnél azzal kezdődött, hogy ez az IQ-harcos nem toom hogyan, de a fritőzből valahogy sikerült a forró olajat kiöntenie a földre. Illetve a fritőzből magától jött ki főzés közben, de ez a béna csinált benne valamit. Fogadok, hogy nem a csíkig öntötte az olajat, hanem sokkal  többet... bár ő ezt fennhangon tagadta, a lényeg, hogy az asztal a székek,és a föld úszott a forró olajban... gondolhatod...
Nagy nehezen felvakarták, mindenki ott fontoskodott meg jajveszékelt abban a csöpp konyhába, én direkt nem mentem még oda...részben mert már be sem fértem, részben meg minek??? A végén a földre leterítettek egy rakás újságpapírt, tök úgy nézett ki, mint valami csöves háza... erre a Laci kijelentette, hogy ő ilyen disznóólba nem eszik, majd utána, ha rend lesz.
Ez nem tetszett az anyjának meg a Tündének..én egy szót sem szóltam közben, nem is voltam a konyhában, hanem az előszobába álltam. Erre közben a picsa odasunnyogott hozzám, és odasziszegte, hogy én nem segítettem semmit az ebédnél, én miért lázadok , miért nem tudom így enni...mintha én mondta volna, nem a Laci...(hozzáteszem, egy büdös szót sem szóltam,még akkor sem, még csak a konyhába sem voltam bent még mindig, hanem az előszobába.)
Csakhogy!! Pechjére a Laci is meghallotta!!!!  :-)
És ne tudd meg... úgy elkezdett üvölteni a picsával, hogy az látszódott rajta, hogy az majd beszart, hátrább is lépett- na jó ugrott))) - ( közben teszem hozzá a Laci az asztal is arrébb baszta a Tünde felé, aminek erre kitörött a lába.
A csórikám köpni nyelni nem tudott. Elképzelheted...
Laci meg leüvöltötte, hogy mi a faszt szórakozik folyton velem, mióta itt vagyok, csak keresi az alkalma,t hogy belém kössön,(ez igaz!!!) meg hogy mégis mit képzel magáról, mióta 15 éve ismeri csak lenéző tud lenni vele is meg nagyképű bunkó! Persze én is ekkor már mondtam a magamét. Végre a szemébe ordította, hogy egy csontos seggű ,anorexiás szarkeverő majomnak tartom... erre ez a béna csak annyit tudott visszaüvölteni, hogy én vagyok  a majom.Én meg vissza,ha ilyenek az emberek, mint ő, akkor büszkén leszek majom))
A lényeg, hogy ment az oda vissza üvöltés,én kiabáltam a magamét, a Zoliék szintén, a Laci szidta a muttert, meg mindenkit,hogy hogy lehetnek ilyenek, meg a muttert is jól kiosztotta végre, és a végén KÖZÖLTE a bátyjával és a kedves nejével, hogy mind a ketten BUNKÓK!!!

A Zoli  persze próbált a picsa védelmére kelni, de a Lacit nem lehetett lekiabálni, még a Zoli is beszart tőle! Erre a hülye azzal próbált "fenyegetni" minket, hogy akkor ők most rögtön elmennek, és soha nem jönnek ide!!  Ja és ez az én hibám!  Én már kínomban majdnem röhögtem, hogy ezek tényleg ennyire hülyék??? Szerintük ezzel kit büntetnek???? Minket vagy a anyját???
Persze csak a pofa volt nagy, még itt vannak, azt hiszem majd csak ma mennek el (eredetileg is állítólag hétfőn mentek volna).

A poén, hogy még aznap délután átjött valami rokon vendégségbe, és a Laci még köszönni sem volt hajlandó kimenni. Az anyja próbált párszor bejönni a szobába, és kezdte megint nyomni a hülyeségeit, erre a Laci szó nélkül kirakta a muttert és rácsukta az ajtót)))
Remélem, hogy a picsa büszke magára, hogy sikerült a szorgos kis áskálódásával szétszakítani egy családot! Azt elismerem, hogy én sem voltam éppen szalonképes, de azt nem, hogy megmondtam a véleményem.Ttalán nem kellett volna hagynom, nekem sem, hogy az elmúlt év alatt idáig fajuljanak a dolgok, de mégis azt gondolom, ehhez azért ők is kellettek. Ha annyira akartak volna, ezer és ezer helyzetet találhattak volna az ismerkedésre.

Az a nagy igazság, hogy a Zoli már az első találkozásunk pillanatában bunkón beszólt nekem, de azt anyja szerint "csak viccelt, nem gondolta komolyan, neki ilyen a stílusa". A Laci meg nem is emlékszik erre...érdekes nem??? Hát én erre meg csak azt tudom mondani, nekem meg olyan a stílusom, aki nem tudja ezt tolerálni, sőt, nem leszek olyan képmutatók,mint ők. A véleményem kiül a fejemre, és az is az igazság,hogy nem is akarom elrejteni. Minek?? Hogy én is éppen olyan képmutató legyek, mint ezek???
A Laci kijelentette, hogy most tényleg elköltözünk, a vasárnap felét a net előtt töltötte, lakásokat keresett, ma már megyek érdeklődni, mert ő dolgozik. Azt mondta, mindenét el fogja vinni, még az internetet is átköti  (innen tudom, hogy komolyan gondolja, az nem kis macera pedig ő nem szeret ilyenekkel foglalkozni, ügyet intézni)                      (mondjuk azért vannak fenntartásaim ezzel.. szerintem nem lesz ebből sem semmi, a Laci majd szépen visszatáncol,mint eddig mindig... az anyja beadja, a "de beteg vagyok, nem érzem jól magam "-műsort, a Laci meg beveszi, szokás szerint, és maradunk.

Na ,hát nálunk ez van...

..nos, a cím kicsit megtévesztő.. de van benne valami azért)

Szóval, vettünk egy medencét, és így akár mindennap "nyaralhatunk" kicsit))) Jó, nem volt olcsó, a vízszámláról ne is beszéljünk, de valamit valamiért.

Ki gondolta volna, hogy ilyen luxusban lesz részem otthon egyszer. :-)

Íme, a kicsike:

Több, mint 3 évvel ezelőtt egy márciusi éjszaka egy bárban ismerkedtem össze Gergővel. Amikor megláttam, mindkét oldalán egy -egy nő ült, hozzábújva, de amikor meglátott, rögtön "helyet csinált" nekem (ld. a nőket elhessegette)

Nem tudom megmondani, hogy hogy és miért de elemi erővel hatott rám a pasas. Nem sokkal később már azon kaptam magam, hogy csókolózunk. Sőt! CSÓKOLÓZUNK.. halványan még emlékszem arra is, hogy a többiek már szóltak, hogy "hé, ti! Meg ne fulladjatok.." vagy hasonlót, mert annyira hosszú ideig kacérkodtunk egymás szájában. Még soha senkivel nem csókolóztam ilyen sokat egyszerre... már a végén zsibbadt az arcom :-)

Aztán aznap együtt is aludtunk... hajnalban jöttem el tőle,mert reggel 6kor ment a vonatom Pestre, ő elkérte a számom, hogy hiv, de én persze azt hittem, ez csak a szokásos "majd hívlak" -duma. De nem... már aznap hívott, és 2 nappal később randira is hívott.

Aztán, hogy gyorsítsam a történetet... összefoglalva, valami elkezdődött közöttünk,ami még a mai napig is "tart"... vagy "tartogat".(Igaz ,már több mint egy éve nem találkoztunk.) Kezdve az esténkénti órákig tartó telefonbeszélgetésekkel, a találkozásokkal, a fantasztikus szeretkezésekkel,  moziba , étterembe járással, stb. Volt olyan, hogy amikor taliztunk, és megláttam a szálloda lépcsőjén engem várva, odafutottam hozzá, és szó szerint a nyakába ugrottam,ő meg megpörgetett, mint a nyálas amcsi filmekben. És csak ölelt, mint aki soha nem akarna elengedni. Nagyon fantasztikus volt. A legerotikusabb, legromantikusabb szexuális élményemet is neki köszönhetem. (kb.2 éve egy augusztusi este, szeretkezés után meztelenül kimentünk a kertbe a villámokat nézni, ő mögém állt,és átkarolt, testünket csak egy pléd fedte. Aztán elkezdett esni a meleg nyári eső, ő meg ledobta a plédet magáról, és a hintaágynál , szakadó esőben őrületeset szeretkeztünk.)

A történethez hozzátartozik, hogy nem egy városban éltünk, kb.200 km volt közöttünk, ő csak oda járt főiskolára,ahol én akkor laktam de amikor jött, rögtön keresett és találkoztunk.

Aztán én Pestre költöztem, így már csak 60km-re voltunk egymástól. Találkoztunk, nálam is aludt, minden nagyon szép volt.. azt gondoltam, most, ha már emberi távolságba kerültünk egymáshoz, az autópálya is segiti a gyorsabb találkozást, talán "igaziból" is járhatunk, és megkomolyodhat a dolog.

Ő az a férfi, akiben mindent "egy helyen" megtaláltam, amit egy férfiban keresek. Egyszerűen tökéletes számomra.

De valahogy -annak ellenére, hogy közelebb voltunk egymáshoz- mégis eltávolodtunk... illetve ő tőlem.... Talán megrémítette a dolog...

De nekem a mai napig hiányzik,sokat gondolok rá. Néha írunk levelet egymásnak, bár ezt is főleg én kezdeményezem, mert egyszerűen valami láthatatlan erő vonz még mindig felé.. annak ellenére , hogy most van egy másik férfi az életemben. De valahogy benne nincs meg MINDEN, amit én keresek.

Vagy csak az a baj, hogy nekem a Gergő amolyan NAGY Ő, és a mostani fiúmnak csak annyi a "hibája", hogy ő nem a Gege. (L.-t szeretem, de szerelmes nem vagyok belé.)

Valamelyik nap éjjel vele (Gergő) álmodtam, és nem tudtam megállni, hogy ezt meg ne írjam neki. Pár nap múlva válaszolt is a levelemre.... és a következő sorral kezdte a levelét, amitől én megint kétségek közé kerültem. Az a bizonyos sor így szólt:

"Különös, vasárnap mikor írtál pont akkor gondoltam Rád filmnézés közben. Sokszor eszembe jutsz, és kíváncsi vagyok mi van veled? De nem merlek valamiért keresni. Na mind1"

A levél utolsó sora pedig ez volt:

"Jó volt az a bizonyos augusztusi vihar és villámnézegetés :-) jó kis nap vagy inkább este volt. Nagyon fáradt voltam, mégis alig aludtunk vagy két órát. :-) de milyen jó volt! :-)

Majd még írok

Pussz "

Na erre varrjak gombot....

Nem tudom, hogy mit tegyek... hallgassak a szívemre és vágjak a bizonytalanba vagy maradjak a mostani fiúval, akivel biztosabb a jövőm?

(az a nagy igazság, hogy egyszer hallgattam a szívemre és jó nagy pofára esés lett belőle... szóval emiatt bennem van a félsz.... talán túl gyáva vagyok ahhoz, hogy belevágjak az ismeretlenbe.)

Meg az is hozzá tartozik, hogy 30 évesen már biztonságra, családra vágyom, amit úgy néz ki, a mostani kapcsolattól meg is kapok egy-két éven belül...

De a Gege meg még megkeresni is fél, nemhogy jövőről, házasságról beszéljünk....

Úgy beletekeredtem az érzéseimbe, mint majom a hózentrógerbe....

Itt a melóhelyen az idióta kolléganővel vagyok összezárva egész nap, már a látásától is kivagyok))) egy hülye picsa fancsali képpel, de én a "levegőnek nézem" módszert választottam.

Otthon meg...jaj nekem)) Szombaton jönnek a Zoliék az egész pereputtyal ( Laci bátyja + a hülye felesége+2 gyerek) és itt maradnak jövő hét közepéig legalább((( Már a gondolattól is kész vagyok)  A Laci is kivan ettől, jót káromkodott... képzelheted, ebben a kis házban ennyien egymás hegyén hátán... nem lehet bejutni a wc-re , sem a fürdőbe, és mellé a kiabálások, veszekedések, amiket a gyerekek produkálnak folyton......ááááááá))))))

Szóval valahová el kéne menekülni)))))

Na megjöttünk tegnap délután a nyaralásból. Ez elég szar volt. Mármint az, hogy haza kellett jönni, legszívesebben ott maradtam volna...
Lacira visszatérve:
- a múltkori után sztem igencsak megijedhetett, vagy csak észbe kapott nem toom...
De utána állandóan a nyakamon lógott,mint aki attól fél,hogy lelépek, és folyton azt mondta, hogy szeret, meg adjak neki csókot. Meg folyton ölelgetett (néha az agyamra is ment ezekkel). Meg bármit kértem vagy mondtam úgy lett, első szóra)) Még olyan dologba is belement, amit tudom, hogy alapban utálja (kirakódós vásárba a bazárban nézelődni a tömegben... sőt... az egyiknél majdnem vett nekem egy gyűrűt!!! ( végül azért nem vett, mert egyik sem volt igazán jó az ujjamra... vagy kicsi vagy túl nagyok voltak...)
Aztán az egyik vacsoránál az egyik szállóvendég, aki ott volt, na annak a gyereke elkezdett nyafizni, mert nem akart vacsorát enni, hanem mit tudom én már mit-- a lényeg, hogy kicsit hangos és hisztis volt.(volt vagy másfél éves). Én erre csak valami olyasmit mondtam,hogy ilyen kicsi gyereket lehet, hogy inkább otthon kellett volna hagyni a nagyszülőknél. Erre a Laci meg tök mellékesen, két falat között, mintha csak azt mondta volna, "kint esik", közölte, hogy " a mi gyerekünk is ilyen lesz nyugi".....

Aztán meg utolsó nap, péntek délután elromlott az idő, esett, meg minden és nem tudtunk hová menni, így lementünk a fedett usziba..és csodák csodája ott végre normálisan lehetett vele beszélni a jövőről...(talán ő is hozta szóba nem is emlékszem már erre)..nem tudom, hogy az utolsó kirohanásom után gondolkodott-e-el rajta, talán nem is érdekel már.. De azt mondta, hogy ő várni szeretne a hitel felvétellel a jövő tavaszig, amíg meglesznek a választások, mert tuti, hogy a nép a fideszt választja meg, a válság miatt és szerinte egy csomó dolgot a fidesz meg fog változtatni, eltörölnek pár dolgot, ami most nehezíti a életet (pl a gyest visszateszik 3 évre) stb.és akkor kedvezőbbek lehetnek a feltételek, és majd akkor beépíthetnénk a tetőteret!!!!!!!!!! (ezt egy már el tudom fogadni,mert van reális értelme.....nem?) Sőt,olyanokról is beszéltünk, hogy a tetőt (cserép) később is ki lehet cserélni, ha olcsóbban akarunk kijönni első körben, először legyen kész a lakás fent,(falak, vezetékek, víz, fürdőszoba, ablakok, szigetelés) ,majd a régi tetőt visszarakjuk, aztán majd pár év múlva kicseréljük, addig gyűjtünk rá.
És mióta hazajöttünk, még eddig tök normális, és még mindig ugyan úgy a nyakamon lóg...

Még a kirohanásáról ellenem annyit, hogy mondta, hogy bocsi, ne haragudjak,de ő ilyen , kicsit hirtelen, előbb beszél, mint gondolkodik.. nem gondolta komolyan... és valamilyen szinten igazat kell neki adnom.. hiszen pl. az apját bálványozta, imádta, és most, hogy mondta, eszembe jutott, hogy ha valami olyat csinált anno az apja amivel a Laci nem értett egyet, simán leidiótázta, barmozta... sőt! Az anyját folyamat....pedig folyton egymás seggébe lógnak, még a nyaralás alatt is naponta felhívta.... szóval végülis valahol tudnom kellett volna, hogy ő eddig is ilyen volt.... és eddig elfogadtam ezzel együtt...)

na erre varrjál gombot....

én már nem értek semmit....

Végre eljutottunk egy meseszép nyaralásra Lacival))

És még messze sem kellett menni, csak a Mátráig. Egy kastélyszállóban töltöttünk 6 napot.... úsztunk,  szaunáztunk, napoztunk, jakuzziztunk, masszíroztattunk, kirándultunk,vagyis egy szóval pihentünk... szóval tele voltunk élményekkel.

csatolok pár képet... csakhogy fájjon a szívetek és irigykedjetek  :-D

A szálló és a park:

A legmókásabb az volt,hogy vittük magunkkal a Jakabot is))  Na, neki is arany élete volt. Olyan pazar gyümölcsöket kapott mindennap, amit itthon azért nem veszünk neki napi szinten. Evett görögdinnyét, sárgadinnyét,  fehér és piros szőlőt, kivit.Na meg a szokásos répa, uborka. Ilyen elégedett képet vágott a nyaralás alatt:

Meg voltunk a Mártai nyári bobpályán, meg a kalandparkba. Erről csak ennyit, hogy sztem én voltam az egyetlen, akit a pálya felénél úgy kellett "megmenteni" és leszedni :-)))

Tegnap talán elhamarkodottan írtam, hogy jól megvagyunk.. nagyon kész lettem estére, tök sokat  sírtam.. még jó, hogy a medencében ez nem feltűnő.

hát..ez van...

Hát próbáltam vele beszélni, de  nem sok jóra jutottam. Először is megint a plafonon volt, úgy látszik tökmindegy, hogy otthon beszélek vele, vagy a mama előtt...  Kérdeztem mi a terve a jövőre nézve, erre közölte, hogy semmi. Mert minek, úgysem lesz úgy, meg neki úgysem fog semmi sikerülni.
Bármit mondtam, (különélés, hitel, tetőtér,belevágni valamibe, vagy hogy tanuljon tovább, mert állítólag utálja a mostani melót...stb) az hülyeség meg baromság, meg csak nekem lehetnek ilyen idióta gondolataim...
Na most akkor mi a teendő??? Mert amúgy meg állítólag nagyon szeret, naponta 100x elmondja... kicsit az agyamra is megy ez néha... tegnap ki is fakadtam, hogy ne mondd, hanem mutasd inkább, hogy szeretsz... erre megsértődött....

De ettől eltekintve jól megvagyunk.
 A nyaralás amúgy jó, nem csinálunk semmit, csak úszunk, alszunk, meg eszünk)) Voltunk masszázson, meg infrakabinba  (jó lenne valaki elmondaná mire jó:))) , meg szaunába, jakuzziba, meg kirándulni.
Szeretnénk, még teniszezni, bowlingozni, meg bobozni... nem tom, mi lesz belőle majd kiderül...

Én megmondtam.. tegnap a csomagoláskor minimum 3x összevesztünk.... mert ő mindent jobban tud...még ha az ember próbál segíteni, akkor meg "mit szólok bele"... ma reggel eddig még csak 1x vesztünk össze,de megkaptam, hogy idióta vagyok, meg mit morgok a háta mögött,meg folyjon hisztizek... most jól fejbe bírnám vágni, ilyenkor kifejezetten utálom....

 Ahogy magunkat ismerem, ha nem fogunk összeveszni az  indulás előtt legalább egy fél tucatszor, akkor egyszer sem...

De azt nem hiszem))

Az emberiséget ősidők óta két dolog

foglalkoztatja: 

1. Ki találta fel a munkát? 

2. A többiek miért nem verték agyon?

... ha minden nap csuklok?? Van, hogy akár 2x is egy nap.....

És ne gyere azzal, hogy valaki biztos emleget..... mert ha megtudom, ki az.... akkor annak annyi...