Zokniszörny élményei és kalandjai a Nagyvilágban....

Zokniszörny

Zokniszörny

Nem tudom, hirtelen, mi legyen...

2008. április 29. - Zokniszörny

....itt állok tanácstalanul, mint egy kisközség....

 

 

Eszi nem eszi, nem kap mást??

Ez a kérdés többször felmerült a fejemben.... és Fater levele is gondolkodóba ejtett.


"Drága Kislányom!

A tapasztalatom,azt súgja ,hogy addig élvezd amíg lehet...."
"....ne problémázz,de figyelj...még egyszer .addig
élvezd amíg tudod és lazán vedd,tedd el belőle csak a jót...
..a többi meg kialakul.. tudom,hogy nem nagy biztatás,de az élet
megoldja...

ölel Fater... :-)"






Ennyi lenne a titok megoldása??


Vagyis, ahogy "öreg" barátom, Szily mondaná:  "take it easy baby.......take it easy....." ?????????
 

Napszemüveg

Egy nagyon hasznos kis találmány.
Most itt ódákat zenghetnék,és kiemelhetném, hogy milyen jó az érzékeny szemre, mert megvédi az erős fénytől,meg hogy milyen hasznos dolog a káros sugarak ellen, meg bla bla bla, és sötöbö.

Én mégsem ezért szeretem mostanában.


Mert ahogy a mondás tartja: ápol és eltakar...

És hála a mai női "óriáslencsés" divatnak..... tökéletesen elfedi az ember lányának képét, és elrejti az ember szemébe gyűlő könnycseppeket, és viszonylag nagyobb feltűnés keltése nélkül az ember diszkréten kibőgheti magát az utcán és a buszon is......

csak úgy

Egy srác még életében nem füvezett, ezért úgy dönt kipróbálja. Teker is három stabot, majd kimegy az erkélyre elszívni az elsőt. Egyszer csak hirtelen elrepül előtte egy nagy tűzgolyó.
- Azannyát! Nem tudtam, hogy ez ilyen jó, mindjárt elszívom a másodikat is, lehet, hogy még jobb lesz.
El is szívja, de megint egy tűzgolyó repül el előtte. Gondolja, majd a harmadik jobb lesz, ezért azt is elszívja, de megint elrepül a tűzgolyó. Emberünk megéhezik, kimegy a konyhába, ahol az anyja kérdőre vonja:
- Hol voltál fiam?
- Levegőztem az erkélyen.
- Három napig?

Színház az egész világ

 

Játszani azt,amit nem tudunk. Játszani,akkor is, ha amikor nehéz, amikor fáj.
Játszani mindig, nevetve és nem sírva.
Játszani, ha megszakad a szív.
Mosolyogni...
Amikor a lélek romokban...    
Mert színház az egész világ....



Tépkeded a leveleket.... megtette.... nem tette..... hazudik.... nem hazudik...



A szív hídjai....


hmmm...

Lüktet.... bennem ég a kérdés..... miért???

A deszkákon állok, reflektorfényben, és közeleg a katarzis...a tömeg visszafojtottan figyel...


..de a főhős nem hallhat meg...

ez nem dráma....




ez tragikomédia..
.

Tücsök és a hangya

Ismeritek a mesét, ugye? Adott két kis állatka, a tücsök és a hangya, és a sztori szerint a hangya egész nyáron szorgalmasan gyűjtögetett és dolgozott, míg a tücsök csak hegedült, és vigadozott egész nap. Aztán eljött a tél, és a tücsök rájött, nincs semmije, se ennivalója, se lakása....és mindjárt felkopik az álla... míg a hangya melegben és jóllakottan várta a tavaszt.

Na, azt hiszem, most már teljesen világos, hogy én vagyok a tücsök....

Van új a nap alatt..

 

Vannak még csodák....
 És én csak tátott szájjal bámulok,és kapkodom a fejem, mit egy teniszmeccsen...
Újabb 180 fokos fordulat...és én szédítő sebességgel újra vissza lettem rakva a piedesztálra...

És még mondja valaki azt, hogy a női hisztinek, és kiborulásnak nincs értelme, és eredménye... Van... és még milyen............
ez ám a fegyver....









( de hogy megmondjam az őszintét,remélem, soha többet nem lesz rá szükség...mármint a hisztire...)
 

Rémálom a B. utcában...

Az utóbbi pár napot nem kívánom senkinek, isten az atyám..... még az ellenségeimnek sem.
Amikor már azt sem tudom,mi az igaz, és mi a hamis, mi a jó, és mi a rossz,hogy ki a "bűnös"és ki az "áldozat".

Csak úgy érzem magam, mint egy büntetésben lévő gyerek, aki rosszat csinált. Egész konkrétan, mintha én csináltam volna a rosszat.
Mert természetesen valahogy megint csak addig lettek forgatva a dolgok, arra eszméltem rá egyik pillanatból a másikra, hogy még nekem kellett elnézést kérnem,mert ez az egész csak az én hibám.......
jah,és a csúcs kedvencem, a top mondat nekem célozva: "Ezek után hogy bízzak meg BENNED!!!????!!!!!!! "
Pedig én azt gondolom, ezt a mondatot nekem lenne jogom mondani... Mégsem mondtam...



Legjobb lenne elbújni a világ elől, örökre...

 Lelkileg nagyon megviselt ez a március....

Táncolni kell Uram, a zene majdcsak megjön valahonnan!!

 

Azt akarom tudni, mire vágysz, és hogy szembe mersz-e nézni a vágyaiddal.

Nem érdekel, hány éves vagy.
Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmeidért,
álmaidért, és azért a kalandért, hogy életben vagy.

Nem érdekel milyen bolygók köröznek holdad körül.
Azt akarom tudni, hogy elérted-e már fájdalmaid középpontját, hogy megnyitottak-e már az élet csalódásai, hogy összezsugorodtál és bezárkóztál-e már a félelemtől, hogy érhet-e még fájdalom.
Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmamat és fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd, vagy mindenképp megváltoztatni akarnád.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e örülni nekem és önmagadnak,
hogy tudsz-e vadul táncolni, az eksztázistól megrészegülve, anélkül, hogy figyelmeztetnél bennünket, legyünk óvatosak, reálisak, és emlékezzünk emberi mivoltunk korlátjaira.

Azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hü maradhass önmagadhoz. Hogy elviseled-e a csalás vádját anélkül, hogy megcsalnád saját lelkedet.
Azt akarom tudni, hogy milyen érzés tükörbe nézned egy hazugság után.
Azt akarom tudni, miért bántasz másokat.

Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem mindennap pompázik.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e kudarcaimmal és kudarcaiddal együtt élni,
és a tóparton állva, mégis az ezüst Hold felé kiáltani: Igen!

Azt akarom tudni, hogy fel tudsz-e állni a kétségbeesés és a fájdalom éjszakája után, megviselten, sajgó sebekkel.
Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz közepébe és nem hátrálsz-e meg.
Azt akarom tudni, mi ad neked erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni önmagaddal, és hogy igazán szereted-e azt a társaságot, melyet üres óráidra magad mellé választottál.

esti döbbenet

Tegnap este olyan történt velem, ami valószinűleg mindennapos, de nekem első "élményem"....

Este 10kor megyek haza,ülök tök bambán és fáradtan a 3-as metrón, a Forgách úti megállóban áll éppen a szerelvény.
Sréhen szembe velem, az ajtóhoz közel ül egy lány, 25 éves forma, és a mobiljával épp sms-t ír.
Aztán minden olyan gyorsan történt, pillanatok alatt.
A géphang bemondja a szokásos "Tessék vigyázni, az ajtók záródnak" dumát, erre egy addig fel sem tűnt srác a metróból odaugrik a lányhoz, kikapja a kezéből a telefont, és már ki is ugrott a záródó ajtón.
A döbbenettől a lány csak tátog.
Megjegyzem, mi is, többi utas.
Mindenki bénultan és döbbentem néz egymásra, és ahogy végignéztem a többieken a döbbenet mellett ugyanazt látom, amit - isten bocsássa meg nekem- de én is éreztem. A "de jó, hogy nem velem történt meg"-érzése....

Vidám vasárnap

Vasárnap délután sikerült összefutnom, egy nagyon kedves baráttal, és elmentünk vacsizni, meg moziba.
Sajna , eltörte a kezét síeléskor , de öröm az ürümben, hogy így én vezettem a kocsiját)) Egy gyönyörű erős dögöt....)))  Nagyon jó volt újra vezetni. Bár igaz, a Móricznál elég érdekesen sikerült beparkolnom))))  Jovanna, nem éreztem ezt a nagy kocsit még)))
 Viszont mindenkinek ajánlom a Plasztik szerelem című filmet. Nagy poénok vannak benne, és az emberi megértés és emberségesség kitűnő példáját mutatja be egy téveszmés fiú és környezete viszonyáról.
 

Egész úton hazafelé...

..azon gondolkodám.....

... hogy vajon ki/mi dönti el az életben, hogy kinek mekkora a szerencséje, kinek mennyi szenvedés jut, mikor a másiknak meg lehet, hogy semmi.

Vajon tudom befolyásolni???
És ha lehet, most nem szeretnék olyan leveleket kapni, hogy "én vonzom be a jót", meg hogy " karma", meg hasonlók.

Tök pozitívan állok a dolgokhoz, pedig bőven kaptam pofonokat, ezer rossz történt, a szívem darabokban, de én mégis bízok, és remélek, és reménykedek.

 Mégis... döcögően megy ez a szekér.....

Amíg ültem a vonaton....

. az én gondolataim is zakatoltak a vonat ütemével együtt...

 ...és sok mindent megvetettem, megrágtam magamban...

A lényeg, hogy az elmúlt két hét nagyon nehéz volt és hosszú volt.... és pár telefonon kívül senki nem váltotta be az ígéreteit. De nem baj, ez nem szemrehányás senkinek, csak észrevétel.
 Mindenkinek van saját élete, én pedig nem vagyok bébi, hogy pesztráljanak.

Mindenesetre erre jó volt ez a nagy ugrás.. van, aki megmaradt, van aki "elveszett".


És a sors ezentúl csak nyugodtan szabjon rám még ki újabb csapást... már csak a kegyelemdöfés hiányzik.. de én eldöntöttem, hogy szembeköpöm, és kikacagom...
......nem hagyom magam.. elvehet mindent és mindenkit.. aki fontos a szívemnek....de a büszkeségem megmarad...mindig.,,,,,.egyeben úgy sincs...

.....és erőm is van még.. talán a dacból és a sok fájdalomból, meg a "nem hagyom magam, azért se"- érzésből... eddig is mindig felálltam.. ezután is fel fogok,..


A tavalyi évem pedig milyen volt???

szép és rossz,
nehéz, és libegős,
szerelmes és fájdalmas,
hazug és őszinte,
akarás és feladás
jövés és menés
befejezés, és újrakezdés



Ui.: akinek nem tudtam visszaírni sms-ben, attól utólag is elnézést, de nincs feltöltve a telefonom... bocsika mindenkitől.. :-(

Panaszt akarok tenni!!!!

Ez nem ér!!!  Én nem ezt rendeltem!! Már megint valamit elnéztek a postán!!
Félek, valaki már csomagját vettem át! 

Mert én a következőket rendeltem :
1 db Boldog Életet,
1 db Szerető Családot, 
2-3 db Nagy Boldog Szerelmet,
1 db Csodálatos Férjet,
2-3 Egészséges Gyereket
sok Barátot
rengeteg Szeretetet, és Melegséget
sok Megértést
sok Nevetést
1 db Egészséget



Ehhez képest a következőt kaptam:
1 db Küzdelmes, sokszor Boldogtalan Életet
2 db Értelmetlen Halált
sok Fájdalmat
sok Könnyet
kevés Szeretetet és Melegséget
kevés Megértést
kevés Nevetést
kevés Barátot
hiányos Egészséget



 És senki ne jöjjön most azzal, hogy a pénztártól való távozás után nincs reklamáció...
 

süti beállítások módosítása