Bevallom, van úgy, hogy amikor nagyon megijedek, vagy félek, akkor előfordul, és átesek a ló túloldalára. És néha már az eufória határát súrolva idétlenebbnél idétlenebb poénokat gyártok az ijedelemből, és annyira belehergelem magam, hogy tényleg őszintén tudok nevetni rajta, és "élvezem" a poénokat.....
... így legalább addig sem hallom a félelmeim szavát, a kétségbeesés hangját és a szívdobogásom...
Ha golyóálló mellényt viselek, ne lepődjek meg, ha majd seggbe lőnek....
:-)
Új város, új lakás, új telefonszám, új lehetőségek (?), új munka (??), új élet (???), régi én, régi félelmek, régi fáradtság, régi magány.
Nem is lennék én , ha nem úgy kezdődött volna, hogy kések vagy 30 percet. A vacsi 7-re volt írva a meghívóba, ehhez képest én negyed 8-kor még a tükör előtt álltam. Viszont tavaly meg 6-ra volt hirdetve, de fél 8 előtt nem volt ott senki.. (csak én és az egyik kollegina...meg a pincérek....akkor még újak voltunk, és senki nem szólt, hogy ők 7 előtt oda se mennek....)
Kiskosztümben csizmában rohanok taxiért, persze ilyenkor nincs egy se a droszton. Hívok egyet, majd bemondom a sörőrnek egy 4 csillagos szálló nevét, ahol a céges vacsit rendezték.
A sofőr elég érdekesen viszonyult hozzám... aztán leesett.... szerintem tuti hogy kurvának nézett, aki szobára megy.
Én illatfelhőben, kisminkelve,séró belőve, kiskosztümben (szoknyás), ami azonban a hosszú fekete kabát alatt nem látszott, csak a két hosszú lábam szép harisnyában, meg a fekete magas sarkú csizmám. Hozzá vegyük még a tök sötét estében egy hegyen lévő elit szállodát... na mindegy... :-)
Persze, most mindenki ott volt már, és a Gábor épp a pohárköszöntőt mondta, amikor beesek... Kínos mosoly, majd a félig becsiccsentett főnököm felém fordul, és tök hangosan :
-Szokás szerint... (nagy nevetés én tök égtem).. ülj le...
Persze amikor az ajándékokat kezdte osztani, rögtön velem kezdte... csak azt nem értettem, erre miért röhögött fel megint mindenki)))
...kint csak esett boldogtalanul az eső... és komor szürkeség lengte be az utcákat... én csak álltam szótlanul, és kimeredtem az ablakon... kicsit megborzongtam, és szorosabbra húztam a melegítőm fölé vett fürdőköpenyem... belém hasított a gondolat.. ezt a képet meg kell jegyeznem... magamnak...ez az emlékem lesz.. már nem soká nézhetem.... valami elmúlt... valami véget ért... megint.
Kényszerítettem magam, hogy elforduljak az ablaktól, és az álmaimból kilépve, újra a valóság felé forduljak.... és amit megláttam, az sem vidított fel jobban.. Amerre néztem, a pakolás, a költözés előfutárai... térdig álltam dobozok, és szatyrok között... minden szanaszéjjel... és ahogy végignéztem az egyre kopárabb szobán... a tátongó szekrényeken, a foghíjas polcokon...egyre nagyobbakat kellett lélegeznem... de hiába.. egy aprócska, kis áruló könnycsepp végiggurult az arcomon.... nem nyúltam oda letörölni... csak hagytam folyni...
Hát, akkor ennyi volt. Szép volt jó volt, köszönöm ennyi...
Ma szépen letészem a lantot, és vége.
És ahogy anno őseink mondták, utánam a vízözön.
Ma este még kicsinosítom magam, és elmegyek az Utolsó Vacsorára.... Szó szerint... és holnaptól....
Nos, holnaptól akasztják a hóhért.
..sík ideg volt Bea estére. Amikor hazaértem, megint vágni lehetett a feszültséget, igaz,negyed órán belül sikerült rájönnöm, nem velem volt a baja, hanem a Kornéllal.
Vacsora közben rájöttem...ahogy ezeket elnézem ma is, meg 2 hete állandóan..... ezek nem CSAK egyszerűen összeveszekednek olykor, ezek ÍGY élnek...
...úgy érzem magam, mint egy elveszett óvódás a tömegben.... riadtan keresem az ismerős arcot, akivel jöttem.... de nem találom.... és egyre nő bennem a félsz.
Olykor felbukkan egy -egy arc, akiket mintha már láttam volna.. de aztán kiderül.. csal a tekintetem.
Próbálok erőt meríteni másokból. Mert önző vagyok, és szükségem van/lenne arra az apró kicsit erőre, amit adni tudnak/tudnának.. Mert sok kicsi sokra megy... Van aki ad.. van aki nem akar... Mindkettőt elfogadom.
De elhangzott ma egy mondat, ami megfogott. Így hangzott:
"Minden múló perc esély arra, hogy bármit megváltoztass "
Erre én meg visszaírtam:
"Csak akkor én rengeteg percet elszalasztottam..."
Hát azt hiszem most az a célom, hogy a sok múló percet ne hagyjam elveszni, és ha lehet, változtassak, és alkossak..
Hát, köbö, úgy érzem most magam, mint egy űrhajós.
A fenekem alatt már be van izzítva a rakéta, én harci díszben, és már csak a visszaszámlálás van vissza a kilövésig.... 10....9....8....7.... és amikor meghallom azt, hogy ....0.... a rakéta kilő az ismeretlen világűrbe....ami elvileg arra vár, hogy felfedezzem...hogy meghódítsam, és dicsőséget szerezzek.... és tulajdonképpen az élet maga az utazás....
Nekem mégis állandóan csak az Apolló 13 tragédiája jut az eszembe....
.... és nem is akarok másnak látszani.
Ergo.. én is nyafizok, meg durcizok olykor,én is szeretem, ha babusgatnak, kényeztetnek, és szeretgetnek.
Szeretem, ha engem vigasztalnak, és kisírhatom magam egy férfivállon.
Szeretem biztonságba érezni magam.
Szükségem van arra, hogy NŐnek lássanak olyanok is néha, akik nem a nőt keresik bennem elsősorban.
Szeretem, ha csinosnak találnak, és olykor szépeket mondanak.
Szeretem ha szeretnek, és vágyom erre...
És kövezzen meg minden nő, aki ezzel máshogy van...
Amikor az ember olyan légkörre megy "haza", ahol érezhetően vágni lehet a feszültséget, vajon célszerű egy nagykéssel "haza"menni????
Tegnap nagyon el voltam szomorodva estére, mert megint minden szarakodik.... akadozik. Aztán jó sokat beszélgetem telefonon este Gergővel, és pont arról beszéltem, hogy legalább lenne egy kis hó..ami szép, és hófehér... az olyan simogató a lelkemnek...erre reggel erre ébredtem.. napfény ragyog a havon!! :))
Bár minden kívánságom így teljesülne....
SENKI kedvéért nem vagyok hajlandó a véleményemet kiszínezni és eltitkolni.
Vannak romlott, gyáva, gerinctelen mocskok. Ez tény. Lehet árnyalni, de a tény tény marad.
És vannak, akik a rózsaszín ködtől nem látják ezt.
De ez az ő dolguk, legyenek vele boldogok. Eddig sem szóltam bele, ezután se fogok. Mindenki úgy bassza el az életét, ahogy tudja.
De attól még lehet véleményem!!
És nem attól vagyok valakinek a barátja, hogy feltétel nélkül asszisztálok, meg bólogatok mindenre, mint egy báb, hanem attól, hogy elmondom, most nagy hülyeséget csinálsz, és meg fogod szívni, de én akkor is vagyok.
Ha egy barát sem mondhatja el, akkor ki????
"Minden azt súgja, hogy rossz döntést készülök hozni, de a rossz döntés is egy lépés. Mit akar tőlem a világ? Hogy ne kockáztassak? Hogy menjek vissza oda, ahonnan jöttem és ne merjek igent mondani az életre?...
....Ha hűségesnek kell lennem valamihez vagy valakihez, leginkább magamhoz kell hűségesnek lennem.....
...Aki már veszített el olyasvalamit, amit elveszíthetetlennek gondolt (és velem ez már számtalanszor előfordul), az rájön, hogy valójában semmije sincs.
...Sokkal jobban teszem, ha úgy teszem, ha úgy élek, mintha minden napom életem első - vagy utolsó - napja volna."
Ül egy kislány a parton, és nézi a tengert.... a tengert, melynek ereje és szépsége elbűvöli, és magával ragadja és ha nagy ritkán lehetősége van, akár pár pillanatra is elmerülni a selymes habokban, érezve, és élvezve a habok lágy ölelését.... végtelenül boldog lesz...és erőre kap...és utána szárnyalni tud.....ritka és értékes kincsként őrzi emlékét minden csobbanásnak..... csöppnyi szürke életének pillanatnyi öröme... és igyekszik minden percét kiélvezni, és örülni, mert nem tudhatja, legközelebb lesz-e alkalma még megmártózni a lágy habokban...
Ül egy kislány a parton és nézi a tengert... a tengert, mely ha a kislány a parton van, lassan visszahúzodik a medrében... a kislány meg vágyakozva nézi a távolban a hullámokat...és becsukja a szemét, és visszaemlékezik a tenger érintésére....
Ül egy kislány a parton és nézi a tengert... azt a tengert, mely csak hullámzik, és azt suttogja a kislánynak, ...ne merülj el bennem többet... mert az nekem fáj....
Ül egy kislány a parton és nézi a tengert... és nem érti, miért az fáj a tengernek, ami őt boldoggá teszi...a vidám pancsolása, és kacaja...
.....és az miért nem fáj a tengernek, amitől ő boldogtalan lesz...
Ül egy kislány a parton és nézi a tengert... a naplementében csillognak a hullámok...és a kislány arcán legördül egy könnycsepp... csak egyetlen egy....
és csendben suttogja a messzeségnek.... remélve, hogy egyszer talán, a szél szárnyán át...meghallja a tenger.... Neked csak pár csepp tengervíz, amitől nem leszel kevesebb.... de nekem egy mosoly az arcomra, és egy mosoly a szívembe...
... a barátosnémmal. Tegnap vacsi közben elcsíptem pár mondatot, amit nem értettem. Az örökbefogadásról. Ma, amikor a Kornél elment a városba, és mi ketten főzőcskéztünk, (nők egymás közt :-) ), rákérdeztem: Miért akarnak örökbe fogadni?? Eddig azt hittem saját gyereket akarnak. Eddig erről beszéltek folyton.
Elmondta, hogy kiderült a Kornélnak nem lehet gyereke... ezer dokinál voltak.
Ez olyan szörnyű... persze próbáltam viccelni, hogy: "ez nem ér.. kihagynád a 10-20 órás szenvedést a szülőszobán?? A falat kapartató fájdalommal együtt?"
Sokat beszéltünk erről.... meg a házasságról is. Ők 9 éve vannak együtt és csak a gyerek miatt házasodnának össze, azt beszélték meg, Jó így neki.
Én nem tudom.... én hiszek a házasságba, mint intézmény. Szeretnék feleség lenni. Én nem szeretnék "csak" barátnő lenni évekig. Ha szeret valaki, és elvesz, azzal szerintem egy hatalmas ajándékot ad a másik embernek.Mert számomra ennek az az üzenete, hogy igen, szeretlek, fontos vagy nekem és ezt ország-világ előtt vállalom, és veled szeretnék lenni, és azt akarom, hogy ezt mások is tudják.
És én belehalnék, azt hiszem,ha nem lehetne saját gyerekem....
Ha valakit kedvelek, és szeretek, nekem jó érzés azt mondani, hogy "Szeretlek". Ezzel én nem akarom őt sem elkötelezni, vagy válaszút elé állítani.
Egyszerűen csak szeretném, ha tudná, hogy én boldog vagyok épp, mert én azt gondolom, ezzel örömet szerzek neki is és magamnak is és ő is velem örül majd.
De ehelyett....
Ez olyan érdekes... ha közlöd egy pasival, hogy nem vagy szerelmes belé, vagy, hogy nem érdekel,vagy azt hogy gyűlölöd, úgy megdug, hogy a füled is kettéáll.
De ha azt mondod egy pasinak,hogy "Szeretlek", megijednek, azt hiszik, követelőzni akarsz,és nagy valószinűség szerint nem látod többet...
Ha pozitívan akarom nézni a világot, akkor azt kell mondanom, megkaptam azt, amit kértem Mikulásra.
Csak nem stimmel a méret, a forma, az alak, a rendeltetése, a színe, a személy, az esemény, a történet, a helyszín.
Ha példával kéne illusztrálni... például ez olyan, mintha kértem volna egy piros sálat, és kaptam volna egy sárga konyharuhát... ))
Mint látható, ma nagyon ráértem,és kicsit leveleztem a barinőmmel.... (a dőlt szöveg lennék én...)
Íme:
Ide másoltam a ...... levelét, hogy milyen mp3-at szeretne)) "Minél nagyobb a file mérete, annál jobb minőség, ha több verziót is találsz... 320 Kb/s a legjobb mp3 minőség. Pl. - Des'ree - től: Kissing you ( instrumental vagy karaoke version, szóval ének nélkül ) - Christina Aguilera- Car Wash - Rock This Party (Everybody Dance Now) - Bob Sinclar Egy koncert is érdekelne: Garth Brooks Live from Central Park ez teljesen mindegy, hogy mp3 vagy koncert dvd..." Pá!! Én))) ----------------------- Tisztelt Hölgyem! Örömmel vettem levelét, köszönöm szépen. Ami az mp3-as számokat illeti persze meg tudom nézni, de ellenszolgáltatást kapok-é érte? Oszt pl. az első fingom nincs, hogy kb/s-mal száguld, de hát ha megvan, szerintem annak is örül az illető Úr, nem? Üdvözlettel, B.B. UI: Csak úgy tudom megszerezni, hogy ÉN átalakítom őket, szóval így az ellenszolgáltatás mértéke nőhet egy kicsit Tisztelt Asszonyom! Szép napot kívánok Önnek! -------------- Tisztelt Szolgáltató!! Kérem, fejtse ki, milyen ellenszolgáltatást szeretne: És tőlem, vagy ügyfelünktől, mert ez esetben továbbítanom kell a levelét az illetékes Úrnak is! Szerintem szarja le nyugodtan, a kb/s sebességet, és csinálja úgy, ahogy jónak találja)) Várom válaszát! Addig is maradok híve. Az ön személyes Szörnye ------------- Tiszte Köszönettel Válaszát mielőbb várom! Az együttműködés reményében további szép napot és jó munkát kívánok! Üdvözlettel, Barátnője ----------- Tiszte Levelét kézhez kapva elgondolkodtam. A 40 ezer nem sok, de ha megfelel Önnek is, vatikáni valutával tudnék fizetni. Azt viszont készpénzben. Számlára igényt tartok, már a miheztartás végett, és mert nekem nem áll jól a csíkos. Tisztelettel: Szörnyű szörnyi ------------- Tis Levele nem túl meleg hangvételű volt, így úgy érzem mégiscsak sokkalja (vagy sokkolja?) az ár. Persze készpénzt is el tudok fogadni, persze nem szívesen, nem szeretek sok pénzzel mászkálni. Számlát természetesen tudok adni, de garanciát sajnos nem tudok vállalni a kért termékre, nem cserélem vissza, pénzt sem tudok visszaadni. De minőségi cuccot fog kézhez kapni az ígérem, szóval nem valami gagyi kínait. És ezt persze meg kell fizetni manapság, főleg akinek ilyen extra igényei vannak. Szóval számlát adok, és mivel több terméket is rendelt,a 10 % kedvezményt azért akkor odaadom. Lássa milyen melegszívű vagyok. Üdvözlettel és tisztelettel: még mindig a Barátnőd)) UI: Kérem írja meg mikor szeretne fizetni és kézhez venni a csomagot, mert ÉN nagyon-nagyon fontos és főleg elfoglalt ember vagyok, így kérem egyeztessünk időpontot! Köszönöm. --------- Tisztelt Hölgyem!! Külön örömömre szolgál, hogy Ön ennyire remekül olvas a sorok között! A sokk hatása alatt íródott levelem rideg hangvételéért esedezem elnézéséért. Mivel nem tud szolgálni garanciával, ezért úgy gondolom, az árat kicsit méltányosabbra kellene csökkenteni, tekintve, hogy a jövőben előforduló hibát nekünk kellene fedezni. Extra igények?? Nem gondolnám. Tisztelettel: A legédesebb barátnőd)) u.i.. Elnézést, levelem rövid és tömör megfogalmazásáért, de nem csak Kegyed a roppant fontos és elfoglalt ember!! Teljesen lefoglal, hogy a neten incselkedjem másokkal. Megértését köszönöm! ----------- T Levele most kissé nyers volt! Kedvesebb vevőim szoktak lenni, és fele ennyit nem szoktak reklamálni! Mint írtam nem gagyi cuccot kap, így ne féljen attól, hogy nem fog működni, illetve, ha nem működne cseréről lehet szó, pénzt nem adok vissza. De 3 hónap múlva már a reklamációt nem fogadom el. Ha probléma lenne a vásárolt áruval kérem 3 napon belül jelezze! Arra, hogy mit csinál Ön a szabadidejében nem érdekel, nem pszichológus vagyok, de ha magánjellegű problémái vannak, vagy egy remek pszichológus ismerősöm szívesen megadom a telefonszámát. És én bíztatom, hogy keresse meg, mert levele mint utaltam rá kissé nyers és enyhe agressziót is kiolvasok soraiból. Na, de lássa milyen meleg szívű vagyok, 11% kedvezményt biztosítok Önnek. És kérem írja meg mikor van ideje átvenni a csomagot, mert ez sajnos nem derült ki kedves hangvételű leveléből! Üdv, B. ------------------ Drága Hölgyem!! Levelem nyers volt??????? Ez elszomorít... Úgy értem, Kegyed kukacoskodik. Ennyi éves jó viszony után , Mint vevő tekint rám????? Szép... Tiszt A csomagot ma este van módomban átvenni, amikor munka után, mint megfáradt, a szocialista-kapitalista hazát építő, haza gyermeke hazavetődőm... |
.... Kedves Szily, ha holnap egy nagy, kövér és piros ruhás pasi követ, majd elkap és begyömöszöl egy nagy zsákba, ne ijedj meg jó? .... az a Télapó, és téged kértelek ajándékba....
Tegnap este elvittük a Beám a pszichológusához, addig mi a Kornéllal kimentünk a Praktikerbe ( zívemet fájdítva, mennyi mindenem NEM lesz mostanában) majd elugrottunk a Tescoba pár dologért. 8-ra kellett visszamenni a lányért a dokihoz. Kicsit késésben voltunk. A Kornél útközben szentségelt, kiabált, ( "miiit csinál ez a barom??? Láttad??".... Ez normális?".... " Ez egy rokkant lajhár??" stb.)és ment mint egy őrült.
Amikor odaértünk, kb. negyed óra késéssel, és Bea már kijött a dokitól. Beült a kocsiba.
Szempillantás alatt eltűnt az idegbajos Kornél, és egy aggódó kedves vette át a helyét. Kedvesen és csendesen megsimogatta a Bea arcát, és azt kérdezte:
-Na ma hány zsepibe került nekem a pszichológus?
A Bea ránézett és sírós szemmel, de már mosolyogva csak azt mondta:
- Ma csak kettőbe.
Úgy éreztem magam a hátsó ülésről, mint egy betolakodó, aki egy ilyen bensőséges pillanatot megles.
Keserédes pillanat volt. Gyönyörű volt a szeretet megnyilvánulása, az aggódás a másik iránt. És fájó, hogy értem nem jön így senki...
Eredetileg is le akartam menni Kecskemétre. Mert szegény Barátosbőcim nagyon beteg. Még mindig. (esküszöm, nem én fertőztem meg). Egész héten nagyon szarul volt, és mivel én kicsit jobban lettem a mandulámmal, gondoltam, nekem nem árt majd az ő bacija.
Szombat délután volt a csúcspont.... bágyadt szemmel , nyakig betakarva ült a fotelba, ..és elaludt beszélgetés közben... ))) Főztem neki teát folyamatosan, tömtem bele a mézet, és a gyógyszert, amit találtunk. Igyekeztem hasznossá tenni magam, amíg pihent, aludt, játszottam a kisfiával.
Mégis... nem gondolnám, hogy ez egy Jeanne D'Arc-i hőstett lett volna. Nem jár érte dicséret. Egyszerű baráti segítség a bajban. Nem csak akkor a barátom, ha jól van, és ő segít nekem. Mert nem csak annyit volt módomban megtenni, hogy megkérdeztem neten, hogy "hogy vagy?"... hanem aggódtam érte...
És azért, mert az embert eltemetik a saját hatalmas bajai.. észre kell venni a barátaink jajszavát is.
Remélem, nekem sikerült. Ha nem, akkor a jövőben még inkább hegyezem a fülem...
UGRÁS A SEMMIBE avagy költözés Zoknis módra
Bohózat (vagy tragikomédia??) több felvonásban
1. felvonás
Idő: Péntek, egész nap
Helyszínek: Pécs, Budapest, Dunakeszi, Kecskemét
Nos, ha meseíró lennék, úgy kezdeném a történetet, hogy "Egyszer volt, hol nem volt, egy napsütötte ragyogó napon..."
De ez egy valóságos mese. Ezért így kezdem:
Egy havas esős, ronda szutykos reggel (miután minden nap a héten sütött az a szemét nap, de pont aznap nem) izgatottam keltem fel alig 4 óra alvás után, hogy megkezdjem az Utazást.
Az utazásban segítségemre jött Mr. Anderson, aki halált megvető bátorsággal nézett farkasszemet a temérdek holmival,(kevesebbre számított a kis naiv) majd miután látta, hogy ebből már jól nem jöhet ki, elnézést kért a fekete paripától...és felmálházta.
Első körben irány a barátnőm, ahol kitettünk pár holmit, amit a fennmaradó 3 hétben szeretnék használni.
Majd belecsaptunk a lovak közé, és irány Bp. Fél 12 körül fel is jutottunk.
Az, hogy útközben nem lettem kirakva a kocsiból a sok karattyolásom miatt, azt annak tudhatom be, hogy emberünk még a sokk hatása alatt állt.
Pesten elmentem az első állásinterjúra. 1 óra várakozás.(Mr.A-nak a kocsiba)
Onnan irány a következő állásinterjú. Várakozás fél óra. (Mr.A-nak a kocsiba)
Majd közös egyetértésben megcéloztunk egy világszerte ismert, amerikai műanyag gyorsételeket árusító étkezdét, és jól megebédeltünk.
Én persze a kv-val kezdtem.
Onnan, miután teli hassal kissé szebbnek tűnt a világ... irány az Árpád híd közelében lévő következő útipont, ahol egy kulcscsomó várt, a "leendő" lakáshoz. Cca. 15 perc várakozás.
Onnan irány Dunakeszi.
És ott aztán döbbenet hegyek.... Azt hiszem, ha ez most film lenne, most szólalna meg a sejtelmes zene...
A lakás darabokban... az ajtót alig tudtuk kinyitni... talán jobb is lett volna, ha nem nyitom.
Az előszoba félig kitapétázva, de az is csak felragasztva, még nem is volt rendesen megcsinálva, mindenhol tapéták és darabjaik a földön, festékes vödrök, ecsetek, teddy-k, meg mit tudom én még mik... az ajtófélfák lecsiszolva, de még nincsenek lefestve. A nappali még nincs kifestve. A konyhába a csap még nincs berakva. És a hab a tortán.. a padlószőnyeg még le sem volt takarva, azon dolgoztak.... két kisszéken keresztbe rakva az egyik ajtó...gondolom festésre várt....
Nem tudtam hirtelen, sírjak-e vagy nevessek....
Szegény Mr. Anderson, miután kettőnk közül ő ocsúdott fel előbb a döbbenettől, próbált felvídítani, és felhívta rá a figyelmem: Nézd, a naplemente legalább szépen látszik az ablakból...
Na, innentől kezdve teljes képzavar... hiszen eddig úgy volt, hogy itt alszok, és elkezdek kipakolni, takarítani, rendet rakni.. na de így??? Az egyetlen használhatónak mondható helységbe zsúfoltuk be a holmim...
Telefon hegyek. Hívom T.-t , a lakás miatt, de semmi biztató. Utána barátnőmet, akihez elvileg hétvégén leugrottam volna Kecskemétre, közben hív Szily, én sík ideg, bár elég jól palástoltam... ilyenkor vagy tajtékzom, vagy poénkodom a saját nyomoromon.. most az utóbbi került napirendre...
Majd újra tel. barátosnémmal.... Rögtön mondja semmi vész, most rögtön menjek hozzá, majd ott alszom, és kitaláljuk, hogyan tovább.
Ekkor szervezkedés, hogy jutok el a Nyugatiig Dunakesziről, hogy lejussak Kecskemétre. És ekkor az addig csendbe burkolózott Mr. Andreson előlép, mint a filmekben, és mint hős megmentő közölte, semmi vész.... majd ő levisz kocsival Kecskemétre. Is.
És valóban.... fél 5kor elindultunk még Kecskemétre is. Azután, hogy egész nap autókázott velem a fél országon át. Én teljesen lemerültem. Csak ültem a kocsiba,belesüppedve az ülésbe szó nélkül... és ekkor... Mr. Anderson megint meglepett.... az autót betöltötte Michael Bublé hangja... Tudta, hogy mennyire szeretem, és letöltötte nekem..... és isten lássa lelkem, gyógyír volt most rá....
És Mr. Anderson összegezte a pénteket.
"....akkor úgy érezhetted magad, mint Dorothy, mikor az Óz a csodák csodájában felkapta a házzal együtt a tornádó...? Mert én úgy behúztam a fülem-farkam, mint Totó..... :O))))"
UGRÁS A SEMMIBE
Bohózat (vagy tragikomédia??) több felvonásban
2. felvonás
Idő: Hétfő ebéd után
Főhősünk, nevezzük most egyszerűen Zoknisnak, nagy lelkesen hívja fel a megbeszélt időben a megbeszélt munkahelyet,ahol abban maradtak, hétfőn ad választ, hogy gondolkodott a hétvégén, és elfogadja az állást, amit pénteken felkínáltak.
Pár perc beszélgetés után Zoknis döbbenten teszi le a telefont.
Vége. Nincs állás.
Mert Hősünk januártól tudott volna munkába állni, de ők meg felvettek valakit, aki már a héten tud kezdeni.
Ezzel a Zoknis nem tudott versenyezni...
....túl pesszimista vagyok és fontos a pozitív hozzáállás.
Jelentem, akkor igyekszem, és olyan pozitív leszek ezentúl, mint egy terhességi teszt....
Mivel rólam van szó, és én költözöm... már miért is menne simán????? :-)
Hogy képzeltem, hogy én itt összepakolok, ott kipakolok, és csend rend fegyelem???? :))))
Naná, hogy van bibi...
Nya, a festés állítólag még mindig nincs kész.... vagy a tapéta... vagy a nem tudom mi. Lényeg: hogy nincs kész a cella. És + 1 hét... ( apád fa...át)))))
..... sokba lesz ez még valakinek..... *
* :)) yah... nekem..... :)
Hajléktalannak mondott fuszekli keresi bajokban hozzáillő méltó társát))))))))